|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 6 találat | lapozás: 1-6 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Gitenstein, Mark 2009. december 16.A magyarság összetartozásának úgy kell kifejeződnie, hogy egyaránt vessen számot a valóságos helyzettel, a magyarság többközpontúvá válásával, az egyes nemzetrészek önálló fejlődésével, az Európai Unió lehetőségeivel, ugyanakkor megmaradjon a nemzet egysége – fejtette ki Sólyom László államfő a temesvári emlékév alkalmából felolvasott üzenetében. 1989-ben a kommunizmustól való megszabadulás közel hozta egymáshoz Kelet-Közép-Európa népeit és országait. A megnyert szabadsággal élni kell – vallja az államfő, feltéve a kérdést: vajon helyesen éltünk-e vele? Ceausescu diktatúrája a félelemre és a megosztásra épített, az általános félelmet a forradalom elűzte, bátorságot öntött a szívekbe, a hadsereg is hamar átállt a felkelők oldalára. A megosztás azonban erősnek bizonyult – írta Sólyom László, utalva arra, hogy a diktatúra a magyaroknak az ellenség szerepét szánta. „Megtapasztalhattuk, hogy ennek kárát sokkal nehezebb orvosolni, mint a félelmet. Pedig 1989 igazolta, hogy a romániai magyarság szülőföldjéért áldozatra kész közösség, akkor és ott, a forradalom pillanataiban, románok és magyarok közös küzdelmében ez nem is volt kérdés” – áll a magyar államfő üzenetében. Martin Luther Kinghez hasonlította Tőkés Lászlót Mark Gitenstein, az Amerikai Egyesült Államok romániai nagykövete. „Még sok tennivaló akad itt, Romániában, amíg ténylegesen is befejeződik a forradalom” – fogalmazott Gitenstein. /Sólyom: maradjon meg a nemzet egysége. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./2011. december 24.Érvénybe lépett a romániai rakétapajzs-egyezményDecember 23-án érvénybe lépett az Amerikai Egyesült Államok (USA) Romániában elhelyezendő ballisztikus rakéták elleni védelmi rendszerének felszerelésére vonatkozó egyezmény – tájékoztatott a Külügyminisztérium. A minisztérium emlékeztet, hogy a ballisztikus rakéták elleni védelmi rendszert a deveselui támaszponton szerelik fel, és az USA európai védelmi rendszerének része lesz, várhatóan 2015-ben. „Ez a támaszpont jelentős hozzájárulása lesz a két államnak a NATO rakétavédelmi erőfeszítéseihez” – állítja a külügy. Az amerikai rakétapajzs felszereléséről szóló egyezményt szeptember 13-án Washingtonban írták alá, Traian Băsescu államelnök látogatása során, másfél évvel azután, hogy bejelentették, Románia is csatlakozik ehhez a projekthez. A megállapodás véglegesítése előtt hét egyeztetés volt, amelyeken a román delegációt Bogdan Aurescu államtitkár vezette, az amerikait Ellen Tauscher fegyver-ellenőrzési külügyminiszter-helyettes. Traian Băsescu államfő december 15-én jelentette be, hogy kihirdette a Románia és USA közötti, a rakétavédelmi rendszerre vonatkozó megállapodást ratifikáló törvényt. A jogszabályt a szenátus fogadta el december 6-án egyhangú igennel, azt korábban megszavazta a képviselőház is. A szenátus ülésén jelen volt Mark Gitenstein, az USA bukaresti nagykövete és Bogdan Aurescu államtitkár is. A törvény elfogadása mellett Teodor Baconschi külügyminiszter érvelt. (Mediafax) Nyugati Jelen (Arad) 2012. április 19.Halasztott a kormány restitúciós ügybenAggodalmát fejezte ki Mark Gitenstein, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete amiatt, hogy a kormány drasztikusan korlátozni akarja a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok után járó kárpótlást. Az amerikai diplomata tegnap nyilatkozott erről a kérdésről, amikor a kormány napirendjén szerepelt az e témakörben közvitára bocsátott törvénytervezet, amelynek elfogadását elhalasztották. Gitenstein szerint a nagykövetség párbeszédet folytat majd a kormánnyal arról, hogy 15 százalékra akarják korlátozni a kárpótlás összegét. Rámutatott: megértik, hogy az ország anyagi lehetőségei korlátozottak, de több megoldás létezik erre a kérdésre, és ezekről tárgyalni akarnak a kormánnyal, amit várhatóan a következő napokban meg is tesznek. Arra a kérdésre, hogy hány százalékos kárpótlás tűnik számára elfogadhatónak, a diplomata nem válaszolt konkrétan, de kijelentette, hogy kevésnek tartja a törvénytervezetben megállapított 15 százalékot. A diplomata szerint alternatívát kellene teremteni azok számára, akik most rögtön szeretnének kapni kevesebb pénzt, illetve azoknak, akik hajlandók lennének több időt várni azzal a reménnyel, hogy hosszú távon majd több kárpótlásban részesülhetnek. Gitenstein szerint a választási lehetőségnek a megteremtése is megoldást jelenthet. A diplomata bírálata éppen azon a napon hangzott el, amikor a kormány ismét napirendre tűzte a tervezetet. Ezt egy héttel ezelőtt bocsátották közvitára, és a tervek szerint már el kellett volna fogadni, de a kabinet tegnap elhalasztotta, miután a kormánykoalícióban is megoszlanak a vélemények a tervezet szövegéről. Az amerikai diplomata bírálatán kívül tegnap a Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia is bírálta a visszaszolgáltatás leállítását. A testület egy közleményben leszögezte, hogy ellenzi a visszaszolgáltatási rendszer tervezett módosítását. Ioan Robu római katolikus érsek, a püspökkari konferencia egyik elnöke szerint a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatásának leállítása újabb államosítást jelentene, amivel a román állam ismét megsértené a tulajdonhoz való jogot. Az érsek szerint ez az újabb „államosítás” nem csak az egyházakat, hanem számos olyan állampolgárt is érintene, akik húsz éve hasztalan próbálják visszaszerezni a jogtalanul elkobzott tulajdonukat. Az érsek szerint a kormány tervezete újabb bizonyítéka annak, hogy Románia nem kívánja igazságosan megoldani a restitúció kérdését. A püspökkari konferencia szerint az új törvénytervezet hátrányos megkülönböztetésben részesíti azokat, akiknek még nem szolgáltatták vissza ingatlanjukat. A püspökkari konferencia tiltakozik Bogdan Drăgoi pénzügyminiszter egyik korábbi kijelentése miatt is, aki azt állította, hogy a katolikus egyház 88 ezer ingatlant kért vissza, amelyeknek az értéke 8 milliárd euró lenne. A püspökkari konferencia titkára szerint a romániai római katolikus egyház összesen 1024 visszaszolgáltatási kérelmet nyújtott be – ezek többségét a gyulafehérvári főegyházmegye, valamint a temesvári, a szatmári és a nagyváradi püspökség. Így túlzásnak tartja a pénzügyminiszter nyilatkozatát, amely szerinte csak azt a célt szolgálja, hogy elterelje a figyelmet a visszaszolgáltatás valós problémájáról. Szabadság (Kolozsvár) 2012. augusztus 9.Települési és megyei bizottságok ellenőrzik a választói névjegyzéketHelyi és megyei bizottságok vizsgálják majd meg a választói névjegyzékek hitelességét, munkájukat pedig egy országos testület koordinálja majd – erről fogadott el határozatot a kormány keddi ülésén. Mint arról beszámoltunk, a listák átvizsgálására a tisztségéből felfüggesztett Traian Băsescu államfő menesztéséről szóló múlt vasárnapi népszavazás végeredményének hitelesítéséhez van szükség. A referendumon ugyan elsöprő többség szavazott Băsescu leváltására, azonban a részvételi arány csupán 46,24 százalékos volt, vagyis nem érte el az 50 százalék plusz egy fős érvényességi küszöböt. Az államfő menesztését kezdeményező kormányzó Szociálliberális Unió (USL) szerint azonban nem valós a 18,2 milliós választói létszám, a tavalyi népszámlálás szerint csupán 16,5 millió választópolgár van, vagyis a referendum érvényes volt. A népszámlálás hivatalos adatai azonban még nem állnak rendelkezésre. A népszavazás eredményének hitelesítésével megbízott alkotmánybíróság a választói létszámról az állami hatóságoktól kapott ellentmondásos adatok miatt naprakész választói névjegyzéket kért a kormánytól augusztus 31-éig, aminek nyomán a kabinet mininépszámlálást akart kezdeményezni, a taláros testület azonban hétfőn jelezte: nem a jelenlegi, hanem a július 29-i népszavazás idején használt állandó választási listákat kéri. Victor Ponta kormányfő ennek nyomán arra utasította a belügyminisztert és a közigazgatási minisztert, hogy közigazgatási eszközökkel, saját hatáskörben vizsgálják át a listákat, és iktassák ki az elhunyt vagy állampolgárságukat vesztett személyeket. A kormányrendelet nyomán létrejövő bizottságoknak augusztus 29-éig kell végezniük a választói névjegyzék átvizsgálásával. Egy magánszemély ugyanakkor tegnap az alkotmánybíróság utólagos pontosítása miatt okirat-hamisítás miatt feljelentette a taláros testületet a legfőbb ügyészségen. Antonescut nem érdekli az Alkotmánybíróság döntése Az ügyben kedden este keményen bírálta a kormányt Băsescu menesztésének egyik legfőbb szorgalmazója, Crin Antonescu ügyvivő államfő. Szerinte a kabinet úgy viselkedik, mintha megfélemlítették volna, és tanácstalanságról tesz tanúbizonyságot, maga Ponta kormányfő is fenyegetettnek és megfélemlítettnek tűnik. Antonescu a kormánypárti Antena 3 hírcsatornának nyilatkozva elmondta: a kabinetnek nem kellene figyelembe vennie az alkotmánybíróság pontosítását, miszerint a külföldön élő románok is beszámítanak az állandó névjegyzékbe. Az alkotmánybíróság hétfőn este jelezte, hogy kimaradt egy bekezdés pénteki állásfoglalásából, amelyet a választói névjegyzék kapcsán tett. Az említett bekezdés szerint az állandó választói névjegyzék a referendumon használt lista, amely az összes, szavazati joggal rendelkező román állampolgár nevét tartalmazza, így a külföldön élőkét is. Antonescu azonban kedden este amellett kardoskodott, hogy a külföldön élő román állampolgárokat nem kell beszámítani az érvényességi küszöbbe. Az ügyvivő államfő ismét hevesen kirohant Traian Băsescu ellen, azzal vádolva meg őt, hogy befolyásolni próbálja a külügyi hírszerzést, az alkotmánybíróságot és a legfőbb ügyészséget is, amelyek az ő megrendeléseit teljesítik. Szerinte a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak kellene megvitatnia azt, hogy előfordulhat: a legfőbb ügyészség politikai megrendeléseket teljesít. Szerinte ezt az bizonyítja, hogy miután Băsescu nyilvánosan bírálta a belügyi népesség-nyilvántartó vezetőjét, az ügyészség bűnvádi eljárást indított a vezető ellen, amiért először 18,2 millió választópolgárról tett jelentést a taláros testületnek, majd egy másik átiratban közölte: nem tud felelősséget vállalni a szám helyességéért. Antonescu szerint a kormánynak hivatalos levelekben kellene tájékoztatnia a külföldi partnereket azzal kapcsolatos álláspontjáról, hogy mi zajlik az országban, és úgy vélte, az amerikai nagykövetnek Băsescu „visszaéléseit” is vizsgálnia kellene, és a Velencei Bizottsággal egyetemben nem szabadna részesévé válniuk Băsescu „jogállam elleni összeesküvésének”. Ezzel arra utalt, hogy Mark Gitenstein bukaresti amerikai nagykövet hétfőn Ioan Rus belügyminiszterrel tárgyalt annak lemondását követően, és Victor Ponta kormányfővel is egyeztetett. Az Európa Tanács jogi szaktestületeként működő Velencei Bizottság elnöke pedig kedden adott ki nyilatkozatot, amelyben elítélte a román kormányt az alkotmánybíróságra gyakorolt nyomás miatt. Antonescu szerint egyébként Ioan Rus hazudott, amikor lemondása okaként az általa gyakorolt nyomást említette, és perrel fenyegette meg a lemondott belügyminisztert. Egyben azt is leszögezte: Băsescu „csak akkor szabadul meg tőle, ha megöli”. Băsescu tegnap Antonescu vádjaira reagálva ironikusan azt mondta: rendszerint a kampányszékhelyéül szolgáló ingatlan garázsából szokott nyomást gyakorolni az intézményekre – itt tartja ugyanis sajtótájékoztatóit. Hozzátette: az alkotmánybíráknak még augusztus 31. előtt dönteniük kell, ellenkező esetben az ország maradék hitele is elvész. Rus: jól döntöttem Tegnap megszólalt a hétfőn lemondott Ioan Rus is. leszögezte: Antonescu televíziós nyilatkozata csak megerősítette azon meggyőződésében, hogy helyesen cselekedett. „A döntést akkor hoztam meg, amikor rájöttem: sem Antonescu, sem Băsescu elvárásait nem tudom kielégíteni. Egyikük azt akarta, hogy növeljem a listákon szereplők számát, a másikuk azt, hogy csökkentsem. Ez az ő harcuk. Én azért jöttem a minisztériumba, hogy végezzem a dolgom, és megtettem: rövid idő alatt incidensek nélkül megszerveztem az önkormányzati választásokat és a népszavazást” – mondta. Közölte: keserű szájízzel tér vissza Kolozsvárra, de „a politikában a férfiaknak megvan a maguk útjuk”. Vasile Dâncu, Rus párttársa és bizalmasa tegnap úgy nyilatkozott: Rus azért távozott, mert a kormánykoalíció részéről nyomást gyakoroltak rá annak érdekében, hogy törvénytelenségeket kövessen el. A legfőbb ügyészség egyébként közölte: vizsgálja a választói névjegyzéket, a pótlistákat, valamint az alkotmánybíróságnak küldött átiratokat, hogy kiderítse: azok tartalmaznak-e olyan valótlan adatokat, amelyek büntetőjogi felelősségre vonást tesznek szükségessé. A nap folyamán Ioan Căbulea belügyi államtitkárt is kihallgatták az ügyben, és bűnvádi eljárást indítottak ellene közérdek sérelmére elkövetett hivatali visszaélés gyanújával. Balogh Levente Krónika (Kolozsvár) 2012. december 17.Már a választások előtt megállapodott az USL az RMDSZ-szel az együttműködésrőlCsak akkor egyezik bele a Nemzeti Liberális Párt (PNL) az RMDSZ kormányra lépésébe, ha a magyar alakulat elismeri Románia nemzetállami voltát – derült ki a parlamenti választásokon kétharmados többségre szert tett Szociálliberális Uniót (USL) alkotó alakulat vezetőinek hétvégi nyilatkozataiból. Crin Antonescu, a PNL elnöke továbbra is úgy véli, kevés az esély arra, hogy az RMDSZ kormányra kerüljön, szerinte a magyar alakulatnak „tisztáznia kell álláspontját” az alkotmány 1-es számú cikkelyével kapcsolatban, amely nemzetállamként határozza meg Romániát. Az USL liberális társelnöke a kormányközeli Antena 3 hírcsatornának szombaton este elismerte, a balliberálisok és az RMDSZ vezetői már a december 9-i megmérettetés előtt tárgyaltak arról, hogy közösen alakítsanak ki többséget a parlamentben. Ezt azonban a kampányban elhallgatták a felek, sőt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Krónikának adott interjúban annak idején azt mondta, csak a választások után lehet beszélni arról, kormányra lépne-e a szövetség az USL-vel, ha erre felkérik. Crin Antonescu a hétvégén úgy vélekedett: csalódást okozna a választóknak, ha kooptálnák az RMDSZ-t a hatalomban, szerinte ugyanakkor nem a magyar alakulat kormányzati szerepén múlik Románia külföldi megítélése, hanem a kisebbségek jogainak tiszteletben tartásán. „Ha az RMDSZ kormányra kerül, nem jelenti azt, hogy az ország egy darabját idegenek kezére adtuk. Szerintem akár miniszterelnöki vagy – ha megválasztják – akár államfői tisztséget is betölthet bármely román állampolgár etnikumától függetlenül. Másfelől viszont az sem minősíthető a magyar kisebbség elnyomásának, ha az RMDSZ egy adott pillanatban nincs kormányon” – fejtegette Antonescu. Közben Dan Radu Ruşanu, a PNL alelnöke leszögezte: a liberálisok elutasítanak minden, a román alkotmány 1-es számú cikkelyének módosítását célzó egyezkedést, szerinte pedig az RMDSZ kormányra lépésének „nélkülözhetetlen feltétele” az, hogy a szövetség ismerje el Románia nemzetállami jellegét. Mint ismert, az RMDSZ politikusai a mostani korteshadjárat során is úgy vélekedtek, hogy a jövőre esedékes alkotmánymódosítás során törölni kellene ezt a kitételt az alaptörvényből. Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő ugyancsak szombaton, az RMDSZ miniparlamentjének tanácskozása után közölte, hajlandó miniszteri tárcát is adni a szövetségnek. „Be akarom bizonyítani, hogy a mienk nem olyan kétharmad, mint a magyarországi, amely elnyomja a politikai és nemzeti kisebbségeket” – fogalmazott Ponta. Ezzel egy időben a hétvégén kiszivárgott, hogy az USL vezetői a múlt hét közepén zárt ajtók mögött zajlott megbeszélést folytattak Traian Băsescu államfővel. Bukaresti sajtóértesülések szerint a titkos találkozón a felek paktumot kötöttek arról, hogy a kormányzó USL szavatolja az állami intézmények függetlenségét, a jogállamiságot, és nem tesz újabb kísérletet az elnök menesztésére, „cserében” Băsescu Pontát bízza meg a kormányalakítással. Ezzel állhat összefüggésben a bukaresti mandátuma végéhez ért Mark Gitenstein amerikai nagykövet hétvégi kijelentése, miszerint az Egyesült Államok elvárja a bukaresti politikai elittől, hogy tartsa be a gazdasági reform folytatására, a jogállamiság tiszteletben tartására vonatkozó ígéretét. „Ne ismételjék meg a nyári politikai válságot!” – szólította fel Gitenstein Bukarestet, politikai társbérlet kialakítására ösztönözve az USL vezetőit és Traian Băsescut. Victor Ponta kormányfő a hétvégén – arra hivatkozva, hogy informális találkozó volt – nem volt hajlandó részleteket elárulni az államfővel folytatott megbeszélés kapcsán, Crin Antonescu viszont megerősítette, hogy történt egyeztetés, ugyanakkor cáfolta, hogy titkos paktumot kötöttek volna az államfővel. Időközben Traian Băsescu ma tíz órára konzultációra hívta a parlamenti pártok vezetőit, amelyet közvebetően várhatóan megnevezi miniszterelnök-jelöltjét. Szerdára hívta össze az államfő a december 9-én megválasztott új parlamentet, miután a választások végeredménye péntek este megjelent a Hivatalos Közlönyben. Victor Ponta bejelentette, karácsony előtt megalakulhat az új kormány, egy esetleges alkotmánymódosítás pedig csak a következő választási ciklusban lépne érvénybe. Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár) 2017. november 4.Nagyköveteket kritizálnakKülföldi nyomásgyakorlásra panaszkodnak vezető román politikusok Éleződik a korrupcióellenes hadjárat ellenőrzéséért folyó harc Romániában. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a barikád egyik oldalán az amerikai és több nyugat-európai nagykövet is felsorakozott. A külföldi befolyás csökkentése lehetetlen feladatnak tűnik a román kormány számára. Vezető román politikusok szerint külföldi diplomaták több ízben is megpróbáltak nyomást gyakorolni a bukaresti kormányra annak érdekében, hogy öt évvel ezelőtt Laura Codruta Kövesit nevezzék ki a korrupcióellenes ügyészség (DNA) élére. A szociáldemokrata Titus Corlatean a parlament egyik bizottsági ülésén mondta el, hogy 2012-ben, amikor az igazságügyi tárca élén állt, az akkori amerikai és holland nagykövet, Mark Gitenstein, valamint Matthijs van Bonzel befolyásolni igyekeztek őt a kinevezést illetően. Calin Popescu Tariceanu, a szenátus elnöke is hasonló vádakat fogalmazott meg Hollandia korábbi nagykövetével kapcsolatban. „A holland nagykövet nem vette a bátorságot ahhoz, hogy azt mondja: Kövesit nevezzük ki, de megpróbált kioktatni arról, mit tegyünk az igazságszolgáltatással. Egy találkozón helyretettem a nagykövetet, és bepanaszoltam holland kollégámnál. […] Két hét múlva hazahívták. Magyarországon is rendreutasították az amerikai nagykövetet, amikor túllépett a diplomácia szabályainak határain. Románia az egyetlen ország Európában, ahol a diplomaták így viselkedhetnek” – idézte a Főtér erdélyi portál a kormánykoalíció részét képező Liberálisok és Demokraták Szövetsége vezetőjét. Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet erdélyi politológusa a Magyar Idők érdeklődésére elmondta: az Egyesült Államok és a nagy európai államok számára a romániai korrupcióellenes harc sikere kulcsfontosságú, ennek egyik garanciáját pedig a DNA vezetőjének, Kövesinek a pozícióban tartásában látják. Kérdésünkre, vajon miért tartják ennyire kulcsfontosságúnak Washingtonban vagy éppen Hágában a román igazságszolgáltatás működését, az elemző kiemelte: a bukaresti politikai elit az elmúlt tizenöt-húsz évben eljátszotta a hitelét a nyugati kormányok és a nemzetközi szervezetek előtt, ezért egy elitcsere érdekében állhat ezeknek a szereplőknek. „Többen ebbe az értelmezési keretbe helyezik a román korrupcióellenes harc intenzitását és célzott voltát is, ami mindenképpen megfontolásra érdemes valóságmagyarázat. A román igazságszolgáltatás 2007 előtt a politika játékszere volt, azóta megváltoztak az erőviszonyok és – átesve a ló túlsó oldalára – ma már inkább önálló politikai aktorként lépnek fel egyes szereplők az igazságszolgáltatási rendszer részéről” – fogalmazott a politológus. Az amerikai nagykövet rendszeresen konzultál miniszterekkel. Miért vált elfogadottá ez a „szokás” Bukarestben? – kérdeztük Illyés Gergelyt. Mint elmondta, nem a konzultáció a gond, hanem az, hogy az amerikaiak nyilván nem egyenlő felek együttműködéseként gondolkodnak az amerikai–román kapcsolatokról. Az elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani román kormány és a mögötte álló parlamenti többség kevésbé élvezi az amerikaiak, a nyugati politikusok bizalmát, ezért válaszként bírálatokat próbálnak megfogalmazni velük szemben. – Ez egyelőre elég halovány próbálkozás, a román társadalom pedig az elmúlt huszonöt évben ezzel ellentétes üzenetekhez volt hozzászoktatva, ha tehát valóban mozgástér-bővítést és a közvetlen nyugati befolyás csökkenését szeretnék, előbb valamilyen alapot kell ehhez teremteni gazdasági és társadalmi téren – hangsúlyozta a politológus. A napokban a kormánykoalíció a parlament elé terjesztette az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények módosításáról szóló, élénk vitát kiváltó javaslatát. Pataky István, Marosvásárhely / Magyar Idők (Budapest) lapozás: 1-6
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
